12. Az egyik legfontosabb kincset kérjük

Posted by Katolikusok Csoportja  |  at  16:00 6 comments

Kezünkben Szent Antal imakönyve, miközben a sírjánál van egy kis sorban állás, de távolabbról is imádkozhatunk. Páduai Szent Antal életében a csodák mindennaposnak számítottak. Van aki a sír megérintésétől várja gyógyulását, de a csodák "távolról" is működnek.

Belegondoló:
Mekkora lehetett Szent Antal hite? 
Milyen a mi, személyes, hitünk? Tudunk-e áldozatot hozni Istenért, hitünkért?


Mit is kérjünk imában?
Azonban tudnunk kell, hogy mindezt a kegyelem állapotában tegyük. Ez azt jelenti, hogy ha súlyos bűn terheli lelkünket, akkor attól igyekezzünk megszabadulni mielőbb a szentgyónásban. Ki kell emelnünk a gyűlöletet, a haragot, illetve amit az Úr Jézus az ima meghallgatásának és az isteni megbocsátás feltételeként szab meg, a megbocsátást,  a szívbéli megbocsátást.



Az egyik legfontosabb kincs, érték, a vallásos ember életében, amit Szent Antal segítségével föl kellene frissítenünk „ÉLŐ HIT” – mert élő hit nélkül nem lehet senki sem kedves Isten előtt – áll a zsidókhoz irt levélben.
Arany János pedig így fogalmaz a fiához címzett versében:


"Mert szegénynek drága kincs a hit.
Tűrni és remélni megtanít."

De miből is áll az élő hit, amit különösen most a HIT ÉVÉBEN kérni szeretnénk Istentől a nagy csodatevő szent közbenjárására?
Istenben hinni azt jelenti, hogy csatlakozunk hozzá, befogadjuk tanítását, és örömmel engedelmeskedünk neki kinyilatkoztatása szerint. A hit az egész ember személyes válasza Istennek. A Bibliában Isten Szava hallhatóvá válik és táplálja a Vele való baráti kapcsolatunkat. A Biblia a hitről beszél nekünk, olyan történetről, amelyben Isten az emberiséghez közeledik, és végül kinyilatkoztatja magát véglegesen Jézus személyében.

„Hinni Istenben egyszerre ajándék és elkötelezettség, (vagyis akiben hiszek, és ahogyan hiszek, úgy kell élnem! Ugyanakkor) isteni kegyelem és emberi felelősség, az Istennel való párbeszéd megtapasztalása, aki szeretetből szól az emberekhez, mint barátaihoz. Azért szól hozzánk, hogy a hitben és a hittel szeretetközösségre tudjunk lépni vele” Benedek pápa.





Páduai Szent Antal prédikál

Azt jegyezték fel róla, hogy amikor valahová megérkezett: „Minden oldalról özönlött feléje a nép.  Szavai magukkal ragadnak, viszik vonzzák a lelkeket, a Felfeszítetthez… Szavainak lehetetlen ellenállni.”

Szent Antallal kapcsolatban mi hajlamosak vagyunk arra, hogy csupán a tetteknél álljunk meg. Ma is tetteket, csodákat várunk tőle, szeretnénk a legrövidebb utat választani. A legkevesebb erőfeszítéssel nagy ajándékokban részesülni.  Szent Antal  mély hitre, Istenhez való ragaszkodásra akar nevelni, az lenne a legnagyobb csodája, ha még inkább növekednénk az Isten iránti szeretetben, egymás megbecsülésében, hogyha jobbakká lennénk. (Erről olvashatunk a bejegyzés végén egy tanúságtételt.)

Az Úr Jézus is mielőtt meggyógyította a betegeket hitet kért tőlük. A vakon születettől azt kérdezi hiszel-e az ember fiában. Az pedig visszakérdez, ki az Uram hinni akarok benne?
         
Szent Antalt is ez jellemezte: őszinte és mély ragaszkodás az Úr Jézushoz. Ennek jutalmaként kapta meg a nagy kegyelmet, hogy karjaiban tarthatta a kis Jézust, ahogyan szobrokon, képeken ábrázolni szokták. Nekünk is Őt kínálja fel életünk Urául. Ugyanakkor közbenjáró imájáról biztosít, bennünket.


Mi fizikailag nem tarthatjuk az ölünkben Jézust, mégis megtörténhet a csoda, lelki karjainkkal mi is átöleljük és a szentáldozásban  a szívünkbe fogadhatjuk a Szentségi Úr Jézust. Kérjük hát, kedves szentünk közbenjáró segítségét, hogy egyéni és közösségi életünkben méltó gyümölcsöket hozzon ez az ünnep és egész keresztény életünk.

Páduai Szent Antal személyében olyan Krisztus követő áll előttünk példaképként, akire felnézhetünk, akitől tanulhatunk, akinek közbenjáró imájától nagyon sokat remélhetünk.


*************************

Álljon itt hitünk erősítésére és Isten dicsőségére T.Judit  tanúságtétele, ő fordította 
A csodák könyvét Páduai Szent Antaltól.


"Szívből kívánom a Kedves Olvasónak mindazt az örömöt, hitet és vigasztalást, amit én a fordítás közben az eredeti szövegből kaptam. Ezt igyekeztem átadni, megmutatni mindenkinek."
Tisztelettel és üdvözlettel: Tekulics Judit
2008.09.26.
********************************

A beküldött tanúságtételek felkerülnek a blogba, 
ne rejtsük véka alá a kapott kegyelmeket!

email: katolikusokcsoportja@gmail.com 


Zarándok

Kedves Zarándok, ki erre jártál, pár szóval vagy egy imával a hozzászólásban, kérjük hagyj nyomokat magad után ...

Hírlevélre feliratkozás

Új bejegyzésekről, hozzászólásokról e-mail-ben küldünk értesítést

Share This Post

Kapcsolódó bejegyzés

6 megjegyzés:

A betegeket meggyógyítja
Szent Antal csodatevő hatalmát legfényesebben bizonyítja azon számos gyógyulás, melyet az ő közbenjárására nyertek igen sokan a szerencsétlen szenvedők közül. Valamint egykor az édes Üdvözítő jót cselekedve járt körül és mindeneket meggyógyított, azonképpen Szent Antalt is ehhez hasonló csodatevő hatalommal ruházta föl. Szent Antal igen sokakat gyógyított meg már földi életében is, de nem kevés azoknak a száma sem, kik még mai nap is megszabadulnak nyavalyáiktól az ő pártfogása útján.
Egyszer nagy sokaság előtt prédikált Szent Antal s a prédikáció elmondása után hazafelé iparkodott kedves zárdájába, mert nem akarta a nép dicséretét hallgatni. Egy Péter nevű ember azonban útját állotta, úgyhogy sehogysem tudott neki kitérni. Ez a Péter egy négyesztendős leánykát tartott a karján, s nagyon panaszkodott Szentünknek, hogy a kis Padovana – így hívták a gyermeket – nyavalyatörős, és már annyira tönkre ment, hogy járni sem tud, hanem csak négykézláb tud elmászni a földön. A szerencsétlen apa ezután térdre esett a Szent előtt s égre-földre kérte őt, adja áldását beteg gyermekére. Szent Antalnak nagyon megesett a szíve, és szívesen teljesítette a szegény apa kívánságát. Amikor azután Péter hazaért, a kis lánykát letette a földre egy pad mellé, és íme, a gyermek fölegyenesedik, s a padba fogódzkodva lépni kezd. Majd amikor botot adtak kezébe, azzal is szépen eljárt a szobában, de csak igen rövid ideig, mert csakhamar félredobta a botot is, s örvendezve kezdett a szobában szaladgálni. A kis Padovana valóban teljesen meggyógyult, úgyhogy még nyoma sem maradt rajta sem a bénultságnak, sem a nyavalyatörésnek, és egészséges is maradt azontúl is mindig.
Amint mondottuk, sok hasonló gyógyulás történt még Szent Antal életében s történnek az ő közbenjárására napjainkban is. Nagyon üdvös dolog tehát az, ha a betegek bizalommal fordulnak ezen mennyei orvosukhoz egészségük visszanyeréséért.

A szüzeket megoltalmazza
Az alább elmondandó csodás esemény 1649-ben történt Nápoly városában. Ez időtájt ez a gazdag kereskedőváros meglehetősen híres volt erkölcstelenségéről. Egy szegény anyának volt egy szép leánya. A szerencsétlen anya végső nyomorában azon bűnös gondolatra vetemedett, hogy ínségének enyhítése végett föláldozza egyetlen leányának becsületét a bűnnek. A szegény leány, midőn ezt a gyalázatos szándékot megértette, halálra rémülve futott a szent ferencrendiek templomába, ahol is Szent Antal szobra elé borulva, keservesen zokogni kezdett, s lelke buzgóságából könyörgött a Szentnek, hogy védelmezze meg lelke ártatlanságát és becsületét. Ekkor történt a nagy csoda. A szobor mintegy megelevenült, kinyújtotta kezét, és egy papírlapot adott át a leányzónak, mondván: „Menj az én nevemben a püspöki kincstárnokhoz és mondd neki, hogy menyasszonyi hozományul fizessen ki neked annyi pénzt, amennyit ez a papírszelet nyom.” A leány első ijedtségéből kijózanodva csakhamar örvendezve sietett a püspöki kincstárnokhoz, és átadta neki a levelet. Itt eleinte nevettek a szegény leány beszédjén, de midőn a papírdarabkát mégis a mérlegre tették, ekkor vették csak észre, hogy a leány igazat mond, mert íme, a könnyű papírdarab 200 ezüst koronát nyomott. Most aztán eszébe jutott a püspöki kincstárnoknak, hogy még a múlt évben megígérte Szent Antalnak, hogy egy szegény leányt ellát menyasszonyi hozománnyal. A leánynak azonnal átadta a megfelelő összeget, s így megmenekült a szegény leány a gyalázattól, egyszersmind a kincstárnok is megnyugtatta lelkiismeretét, hogy teljesítette ígéretét.
A kísértések ellen íme hatalmas pártfogójuk van a szüzeknek Szent Antalban.

Szent Antal Kedves Segítőnk, Gyógyítónk. Oltalmazónk, Őrzőnk, a Kísértésekben is védőnk....Hittel imádkozz hozzá kérd, és megsegít,betegségben, éhínségben, az Ő KÖZBENJÁRÁSÁT...Ámen

Aranka Mária írta...

Az Úr legyen veletek! és a Te lelkeddel evangélium, Szent Lukács könyvéből..Dicsőség neked, Istenünk
Jézus egyszer útban Jeruzsálem felé áthaladt a Szamaria, és Galilea határvidéken. Amikor betért az egyik faluba, Tíz leprás férfi jött vele szembe. Még messze voltak, amikor már megálltak, és hangosan így kiáltottak: JÉZUS MESTER,! Könyörülj rajtunk! Ő rájuk tekintett, és így szólt hozzájuk: " Menjetek, és mutassátok meg magatokat a Papoknak ! " Útközben megtisztultak. Az egyik, amikor észrevette, hogy meggyógyult, visszament, hagos szóval dicsőítette ISTENT, arcra borult Jézus lába előtt, és HÁLÁT ADOTT NEKI, és Ez az Ember Szamaritánus volt. JÉZUS megkérdezte: " Nemde Tízen Tisztultatok meg? Hol maradt a többi kilenc? NEM akadt más, aki visszajött volna, hogy Hálát adjon ISTENNEK, csak ez az Idegen? " Aztán hozzáfordult: "Kelj fel Hited meggyógyított Téged. " Ezek az Evangélium Igéi. - Áldunk Téged, Krisztus.

Aranka Mária írta...

Az Atya prédikációjából :Elizeus próféta kigyógyította a szíriai Námánt, a leprából. Ő volt az egyetlen akit meggyógyított,, Isten arra használta fel őt, hogy kinyilatkoztassa magát ennek az embernek.
Ez annyit jelent a mi életünkre lefordítva, hogy vannak Beteg emberek, igen sok gonddal és egészségi problémával küszködő, Imatársak, Felebarátaink, Családjaink, és minden egyéb nem részletezem. Vajon hány embernek jut eszébe a Szentgyónás,vagy ha eszébe jut csak halogatja..ez is Hit kérdése....Tiszta szívvel vesszük- e ? magunkhoz az Oltáriszentséget,a Fehér ostyában Jézust. Tudunk-e például Hálát adni, mindazért a sok jóért, és rosszért ami a mindennapjainkba megmagyarázhatatlanul történik velünk. Keressük, kutatjuk a válasz, de ott van egy Hatalmas Ember, a JÓ ISTEN. Én is egy megtért ember vagyok, nem szabad elfelejtenünk mindig, mindenkor Hálát kell adnunk. Ha nem tudsz Templomba menni akkor lefekvés előtt, ha akkor sem megy valami okból akkor volt már rá példa, reggel tettem meg, és bocsánatot kértem az Úrtól hogy előző este elmaradt. A meggyógyult ember visszatér a Templomba...itt az Atya a 97-es zsoltár említette: Az Úr megmutatta Üdvösségét, a nemzetek színe előtt. Zengjetek az Úrnak új éneket, csodálatra méltó, amit művelt. Diadalt aratott jobbjával, győzelmet szentséges karjával. - Az Úr megmutatta üdvösségét a nemzetek színe előtt. Ámen

Aranka Mária írta...

Imádság:

Uram, taníts meg hálásnak lenni! Taníts meg észrevenni a legkisebb
dolgokat is az életben, akár Istentől, akár embertársaimtól kaptam azokat!
Taníts meg arra, hogy a hálámat mindig ki tudjam fejezni legalább
szavakkal, és ha a későbbiekben lehetőségem van rá, jócselekedetekkel is.
Nem akarok megfeledkezni egyetlen ajándékodról sem, hiszen oly sok
kegyelmi ajándékot kapok tőled. Hálátlanságom a szeretetlenség jele volna.
Segíts, hogy irántad való őszinte szeretetemmel tanúsítsam, hogy hálás
gyermeked vagyok. Hiszek, Uram, erősítsd bennünk a hitet!
A napi Evangélium végén levő ima: A Zalalövői,Horváth István Atyától származik, melyet Papjaink is használnak saját szavaikkal kiegészítve.

Text Widget

Jézus azt mondja: „Én vagyok az út...” Egyszerű dolgunk van, ha ezt a kijelentést komolyan vesszük, hiszen ha előttünk az Út, akkor nincs más feladatunk, mint végigmenni rajta. Ő célhoz vezet, csupán követnünk kell tanítását, és legfőképpen életpéldáját. Ha pedig valaki még ezek után is félne elindulni, jelzőtáblákként, illetve -lámpákként ott vannak a szentek, - és várnak is bennünket Padovában, Assisiben, Rómában és Rotondóban - akik szintén útbaigazítanak, és modellt nyújtanak az Isten felé vezető úton.

Jó zarándoklatot kedves "Virtuális" Zarándokok!
Blogger templates. Proudly Powered by Blogger.
back to top